– Az 1971-ben üzembe helyezett olajfűtésű kályhák sajnos az évek során használhatatlanokká váltak. Hosszú ideje már megközelítőleg sem tudtuk velük megfelelően szabályozni a hőmérsékletet a színházteremben. Fellépő, néző egyaránt fagyoskodott a téli programok során.
Jó néhány pályázási próbálkozás után, 2016-ban felcsillant a remény, legalábbis belekezdtünk egy nagyobb projektbe a probléma megoldására. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. anyagi támogatásával sikerült két pellettüzelésű kazánt vásárolni, de további anyagiak hiányában nem tudtuk őket üzembe helyezni. Tovább kellett tehát pályázni.
2018-ban a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága úgy ítélte meg, hogy Bácsgyulafalván erőteljes, sikeres művelődési élet zajlik a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben, és otthonosabbá kell tenni a Művelődési Házat, megfelelő körülményeket kell teremteni a további sikeres munkához. A pályázati lebonyolító ismételten a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lett. A projekt elkészülte és kivitelezése közben elmúlott egy esztendő, de az anyagi támogatás megérkezése után azonnal folytatni tudtuk a fűtési rendszer korszerűsítését. A két pellettüzelésű kazánra négy darab kalorifert sikerült felszerelni, ami gondoskodik a melegről a színházban.
A projekthez hozzátartozik még egy fal- és mennyezetfestés is a teremben, hisz jócskán elavult már, és a szerelési munkálatok alatt is keletkeztek újabb festési hibák, amiket korrigálni kellett. Jelenleg a takarítási munkák a befejezésükhez közelednek. A magyarországi kormányzati szervek és a Bethlen Gábor Zrt. mellett köszönettel tartozunk még Vörös Istvánnak, Tataháza polgármesterének a segítségért, amelyet a pályázási folyamat során nyújtott. A támogatás 1,8 millió forint volt, ami a teljes beruházást nem fedte le, a hiányzó összeget az egyesület saját eszközeiből pótolta. Természetesen nagyon sok javítani, felújítani való dolog van még az épületen. Igyekszünk megfelelő helyekre pályázatokat benyújtani, és reménykedünk a pályázati sikerekben – sorolta az elnök asszony.
Sok helyen a település elnéptelenedése, esetleg érdektelenség miatt ellaposodott vagy megszűnt a művelődési amatörizmus. Ezzel szemben Bácsgyulafalván nagy utat tett meg 2000 óta az egyesület, akkor itt is a romokból indult az újjáépítés. A kiváló munkához sok tehetséges amatőr és profi művelődési szakember és még több lelkes szereplő, színész, zenész, táncos, művész járult hozzá. A mindenkori elnökség úgyszintén a megfelelő irányvonal kitűzésével a jó ügyet szolgálta: mindenképpen megtartani a magyar kultúrát, segíteni a lelkes amatőröket, anyagiakat szerezni a zavartalan munkához. A mindjobban érezhető elvándorlás és súlyos megélhetési gondok ellenére a munka az egyesületben folyamatos, nem állt meg egy percre sem. A műkedvelők igyekeznek a tudásuk és lehetőségeikhez mérten a Nyugat-Bácska, a Délvidék és az anyaország amatőréletében jelen lenni és megfelelő minőséget felmutatni. Jó az együttműködésük a helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, számos hazai és külföldi művelődési, népművészeti csoporttal tartanak közös programokat, látogatják egymás műsorait.
Égető Éva büszkén veszi számba az egyesület szakcsoportjainak tavalyi sikereit. A Kőketáncon a Vackor csoport ezüst, a Kitrákotty csoport bronz oklevelet szerzett, felkészítő koreográfusuk Savelin László volt. Az újvidéki Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőn a Híres Húros Banda ezüst oklevelet, a Húrhangos Zenekar pedig bronz oklevelet érdemelt ki. A Szenttamáson szervezett Aranycitera versenyen a Híres Húros Banda harmadszorra nyerte el a verseny legjobbjának kijáró Aranycitera minősítést.
Topolyán a Kősziklánk az ősi magyar dal népzenei vetélkedőn Fodor Viktor fiatal citerás bronzminősítést kapott. A citeracsoportokat Sörfőző Andor vezeti, oktatja.
Nem kisebb sikereket tudhat magáénak az Ákombákom színjátszó csoport, amely sikeresen szerepelt a községi, körzeti, majd a tartományi vetélkedőn is.
– Bácskossuthfalván az Ómoravicai Diákszínjátszó Találkozón a legjobbak voltak az Akvarell című darabbal, a zsűri nagyon jó véleményt mondott róluk, a Bácsfeketehegyi Gyermekszínjátszó Műhelytalálkozó szakmai zsűrije úgyszintén kimagaslónak minősítette az színdarabot, és immár harmadszor kapott lehetőséget a csoport a magyarországi Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón való bemutatkozásra, ahol a Nagyravágyó feketerigó című mesét vitte színre. Részt vettek a Moson Megyei Színjátszó-találkozón, Mosonmagyaróváron. Rendezőjük Vörös Imelda, a Szabadkai Gyermekszínház színésze.
A Pünkösdi Rózsa hagyományápoló kézimunkacsoport munkáit bemutatták Budapesten a Mesterségek Ünnepén, Békéscsabán, Szabadkán a Vajdasági Magyar Folklórközpontban. valamint a nagykikindai Terra galériában, a zentai Művelődési Házban, valamint Bácsgyulafalván. A csoportot Makó Erzsébet vezeti.
A kézművészeti szakcsoport is rendszeresen dolgozik, kiállít, vezetője Krizsán Katalin.
– A felsorolt eredmények a versenyszerű, zsűrizett rendezvények hozadéka. Emellett még nagyon sok saját rendezvényünk volt, közös programok Zombor város területén, a tartományban, valamint országhatárainkon kívül. Az egész éves munkát 2018-ban támogatta még a Szekeres László Alapítvány, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, az MNT, Zombor város, valamint a bácsgyulafalvi helyi közösség. Ezenfelül még a néptánc- és citeracsoportjaink részesei a Csoóri Sándor Programnak. A 2019. esztendőben is igyekezni fogunk a tőlünk megszokott színvonalat hozni minden téren, és van néhány újabb elképzelés is a működésünk terén – összegezte az egyesület elnök asszonya.
Fekete J. József