MAGYAR SZÓ: Karóünnep volt Bácsgyulafalván

2020. október 26.
Írta: magyarszo.rs Találatok: 434

Évekre visszamenőleg október utolsó szombatján emlékeznek meg Bácsgyulafalván, vagyis Telecskán a falu 1883-as betelepítéséről.

A Szajánról és környékéről érkezett telepesek ugyanis ekkor foglalhatták el a számukra kijelölt 500 házhelyet és négy katasztrális hold megművelhető területet. A rendelkezésre álló területet egyenlő portákra osztották, határukat földbe vert karókkal jelölték meg, végül kalapból húzták ki, melyik házhely kié lesz. A telepesek azért költöztek Bánátból Bácskába, mert odahaza a 12 éven át ismétlődő árvíz okozta terméskiesés miatt nem voltak képesek fizetni kötelezettségeiket, ezért olyan helyre menekültek, ahol árvíz nem fenyegetheti őket. Szerencsére akadt vezetőjük, akit ugyan többször bebörtönöztek, de végül mégis kiharcolta, hogy a mai Bácsgyulafalva helyén 500 portát kapjanak. Ennyi család ide is települt, bízván abban, hogy a magukkal hozott dohánytermesztési ismeretek megtartják őket választott hazájukban. Megmaradtak, fejlődtek, a dohány fölépítette a falut, ma viszont már egyre kevesebben termesztik ezt a mezőgazdasági kultúrát, és a település is lassan elnéptelenedik.

A Karóünnep központi eseményére a járványhelyzet miatt a templomkertben, az Összetartozás Fája mellett került sor. A Helyi Közösség Tanácsa és a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület a Szögedi ÖTÁGÚ SÍP civil szervezet segítségével, több mint egy évtizede emlékhelyet létesített a templom udvarában. Egy emléktábla, egy emlék karó – azon 15 település nevével, ahonnan a telepesek érkeztek, és egy szibériai szilfa elültetésével – amely a dohánytermeléshez tartozó kukák legjobb anyaga. A szilfát a Szögedi ÖTÁGÚ SÍP civil szervezet adományozta minden településnek, ahol jelentős a szögedi kirajzásból származók utódainak száma.

Az alkalmi műsor keretében Kerepesi Enikő elszavalta Karithy Frigyes: Előszó című költeményét, Hajnal Réka pedig részletet olvasott fel Vass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet című művéből.

Az egybegyűltekhez Bezdán József, a Helyi Közösség Tanácsának alelnöke szólt. – Bácsgyulafalva alapításának a 137-ik évfordulóját ünnepeljük, az eddigiektől sok mindenben eltérően és teljesen más körülmények közepette. Senki sem gondolta egy évvel ezelőtt, hogy a világban egy „vírus” mindent a feje tetejére fog állítani. Ez alól persze a mi életünk sem kivétel. Az elmúlt 137 év során őseink túléltek sok ilyen hasonló emberpróbáló időszakot. Meggyőződésem hogy mi is megbirkózunk ezen újabb kori megpróbáltatásokkal – mondta egyebek közt az alelnök az emlékhelyen, ahol a jelenlévők gyertyagyújtással emlékeztek a zord időkben is kitartó őseikre.

Az emlékhely előtti tisztelgést megelőzően a temetőben Pásztor Árpád atya vezetésével imát mondtak a nagykeresztnél, majd megkoszorúzták Sípos Györgynek, a falu alapítójának, valamint Nagy Józsefnek, a település első tanítójának sírját. Az emlékezők a temetőből ünnepi szentmisére vonultak.

A piactéren szabadtéri dokumentumkiállításon mutatták be a magyar kultúra száz évét Bácsgyulafalván. Az írásos emlékek szerint ugyabis 1920 telén kezdtek szervezkedni az amatőrök a faluban.

– Persze, művelődési tevékenység már előtte is jelen volt a falu életében. A telepesek amint megoldották a családok lakhatását, máris a közösségi terek megépítésén dolgoztak. Az 1886-ban felépült, úgynevezett kántoriskola volt a művelődési élet melegágya és 1898-ig, a templom elkészültéig a szentmisék megtartására is szolgált. A lakosság a nehéz fizikai munkavégzés ellenére is igényelte a szórakozást, kikapcsolódást. Pihenésként összejöttek magánházaknál, citeraszó mellett énekelve múlatták az időt – magyarázta a kiállítást megnyitó Égető Éva, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnök asszonya.

– Bácsgyulafalván az amatőrizmus a színjátszást jelentette, de valójában sokirányú volt a közösségi munka, 1925-ben már megalakult a Magyar Közművelődési Egyesület, székház híján még kocsmáról kocsmára járva tartották meg előadásaikat. A társulat gyakran fellépett vidéken is, az utat fogatos kocsikon tették meg, végignótázva azt. De létezett ez idő tájt a faluban: Népkör, Ifjúsági Egyesület, Gazdakőr, Katolikus Ifjúsági Egyesület, akik szintén számtalan est, előadás szervezői. Zenekarok működnek, dalkör, olvasókör alakul…– tudtuk meg a beszámolóból.

Bácsgyulafalván az utóbbi húsz évben új lendületet vett a művelődési élet, amiről beszédesen vall a gazdag dokumentumkiállítás.

Az idei Karóünnepre rányomta bélyegét a koronavírus. Máskor erre a napra hazalátogattak a falut elhagyók, most nem, miként a magyarországi testvértelepülések képviselői sem vehettek részt az ünnepségen, elmaradtak a korábbi tömegrendezvények.

A helyi művelődési egyesületet a Karóünnep megszervezésében és a 100 év – 100 kép dokumentumkiállítás elkészítésében támogatta a Csoóri Sándor Alap, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási, Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, a Tartományi Kulturális és Tájékoztatási Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács és Zombor Város.

Fekete J. József

Fotók: Elvegyi Ákos

Info
Bácsgyulafalvi Televízió

Bácsgyulafalvi TelevízióBácsgyulafalvi Televízió

Bácsgyulafalvi TelevízióBácsgyulafalvi Televízió

Bácsgyulafalvi TelevízióBácsgyulafalvi Televízió
Menü
Időjárás